
2006. szeptember 1. óta a céges telefonok magán használata is adóköteles.
Vagy természetbeni juttatásként adhatjuk munkatársunknak - és így jelentős járulékot kell fizetnünk -, vagy továbbszámlázzuk feléjük.
Ha továbbszámlázzuk, akkor a telefonköltség 30%-át, ha juttatásként adjuk, akkor a 20%-át kell alaphelyzetben magáncélú hívásnak tekintenünk.
A legfontosabb kérdés, hogy "Elfogadjuk az APEH által megadott magán/céges hívásarányt, vagy a tényleges arány szerint adóznánk inkább?"
Tényekkel alátámasztott telefon nyilvántartás egészen más arányt is bizonyíthat.
Hasonlóan az útvonal-nyilvántartáshoz, a telefonhívások nyilvántartása szintén kimutathatóvá és tényekkel alátámaszthatóvá teszi az elszámolást.
Itt azonban egyszerűbb a dolgunk, mert a használatról a lista már adott.
Röviden: dönteni csak arról kell, hogy melyik volt üzleti célú és melyik privát célú.
A telefontársaságtól kapott elektronikus hívásrészletezőt a programunk beolvassa.
A beolvasott telefonszámokról a program telefonkönyve alapján automatikusan megállapításra kerül, hogy azok magán, vagy céges célúak voltak.
A fennmaradt jelöletlen hívásokat a hívások időpontja, mennyisége, költsége alapján (akár a munkatárs megkérdezésével) jelöli, hogy privát, vagy üzleti hívás.
Havonta egyszer kell vele foglalkozni és ez egyre kevesebb időráfordítást jelent, mivel a program telefonkönyve bővül, így megtanulja mely számokat, mely céllal hívtak.
A jelölés után a program hiteles összesítést készít, ami alapján kedvezőbb lehet az elszámolásunk.
Ha magas a telefonszámlánk és a hívásoknak kevesebb, mint 20-30 %-a magáncélú.
Ez az előny járulékos előny is lehet a privát munkatársi telefonhasználat visszaszorítása mellett.
© 2007 Till Zoltán. Minden jog fenntartva.